Az előző esettel szemben most tényleg egy viccel állunk szemben, így talán övön aluli okoskodni, de maga a vicc annyira intelligensnek akar mutatkozni, hogy mégis kénytelen vagyok.
(Először is egy alaptétel: minél több feltétele van egy viccnek, annál izzadságszagúbb a végén. Elég munkával bármiből lehet viccet csinálni, csak nem nagyon érdemes. Veszünk pl. egyszerű szót, legyen a papírtartó és szinonímákat sűrítünk egy mondatba: hogy hívják azt az állóvizet, amibe cellulóz lapokat tehetünk, nincs haja és Nagy Britannia nyugati részén egy templomban található.)
Körülbelül ennyire könnyed az alábbi vicc is:
Női logika
Utazom a busszal haza.A busz tele van, ezért nem tolakszom előre a jegykezelőig, inkább megkérek egy nőt, hogy bélyegeztesse le nekem a jegyet.De hogy szólítsam meg, tegezve vagy magázva? Az utolsó előtti megállónál nem szállt ki, vagyis végig utazik.Alaposabban megnézem, van nála egy üveg bor, vagyis biztosan férfihoz utazik.A bor nem éppen a legolcsóbb, vagyis a férfi jól néz ki. A falunkban két férfi van, aki jól néz ki: Az én Férjem és a Szeretőm.A szeretőmhöz nem mehet, mivel oda én megyek most. Vagyis a férjemhez megy.A férjemnek két szeretője van – Katalin és Andrea.Katalin szabin van éppen.“Andrea, Le tudnád pecsételtetni a jegyemet?”Andrea: “Ismerjük egymást?”
Bélyegeztesse le? Mégis hol szoktak bélyegeztetni jegyet? Gyanús, hogy a vicc egy fordítás, mivel nálunk nem szoktak bélyegeztetni jegyeket, de közben Katalin és Andrea a szereplők. Mindegy, fordítási hiba, maradjunk abban, hogy kezelni kell a jegyet.
Amúgy is elég szomorú lenne, ha mindez nálunk történne, ugyanis egy tömött buszon vagyunk, ami nyilvánvalóan egy zsákfaluba megy, ami tele van ronda emberekkel. A busz ugyanis, mint tudjuk tömve van, de már csak egy helyen áll meg.
A nő név szerint ismeri a férje szeretőit, azt is tudja, hogy az egyik szabin van (szabin? a férjétől szabin? vagy úgy érti, elutazott?), de azt most logikázza csak ki, hogy hogy néz ki.
Nem arról volt szó, hogy haza megy? Vagy az csak azt jelenti, hogy a zsákfalujukba haza? Mert eleinte az van, hogy utazik haza, aztán meg hogy ő megy a szeretőjéhez. Visszatérve a falu méretére, ha egy tömött busznyi ember halad oda, akkor nagyon kicsi nem lehet, ami azért különös, mert egy település akkor szokott végállomás lenni, hogyha csak egy út megy oda, vagy ha város és hub szerepben van.
Ha olyan kicsi, hogy csak egy út megy oda, akkor valószínű aznap délután ez az egyetlen busz. Bár érezhető, hogy a férj nem egy James Bond, hiszen az asszony tudja a szeretők nevét, de azért kitalálhatná, hogy nyilván egy buszon jön az asszony meg a csaj. A férj amúgy csak szép, de nem dolgozik? Vagy rajta kéne lennie a buszon, vagy kocsival jár, de akkor igazán kimehetne a csajért, ha már bort is ő visz. Vagy helyben dolgozik a párszáz fős faluban? Helyes földműves srácnak meg minek a fancy bor?
Ha hub szerepű városról beszélünk, annak ellentmond az, hogy a nő mindenkit ismer és az, hogy falut emleget.
Jó, a pecsételéstől eltekinthetünk, de mennyire genyóság már az akármilyen busztársaságtól, hogy nincs lehetőség bérletet venni. Hiszen valaki éppen haza utazik rajta és mégis jegyet kell pecsételtetnie. Ráadásul egy megállóra, hiszen nyilván nem az történt, hogy a főhősnő felszállt, majd az utolsó megállónál jutott eszeébe, hogy najó, mostmár lepecsételtetem a jegyet.
Ha már itt tartunk, hol szállt fel? A zsákfalu mellett egy kis faluban dolgozik? Nem gondolnám, hogy közvetlenül valami menő város lenne számos munkalehetőséggel. Lehet, hogy máskor gyalog megy, ezért nincs bérlete. Ez végülis azt is magyarázza, hogy miért nem ismeri a szeretőket kinézetről, miközben valószínű általában egy busszal megy velük. Ezúttal pont jókor jött a busz? Ez mindent megmagyarázna, de: akkor honnan van mégis jegye, mert nem a sofőrtől és ne gondoljuk, hogy a szomszéd faluban vehet.
Persze vehetett párat előre még korábban, ilyen esetekre, csak valahogy nem jönnek össze a személyiségjegyek. Most képzeljünk el egy vidéki boltost (nem pultost, hiszen mire ő bezár, már aligha megy busz), aki a szomszéd faluba megy haza, van olyan becsületes, hogy egy megállóra, a tömött buszon, ahol esély nincs az ellenőrzésre, jegyet akar bélyegeztetni, de közben azért szeretőt tart. A falu mindkét bikája az övé, pedig pénze valószínű nincs sok, ráadásul a férjének sem. De azért ismeri a borokat, vagy csak látja, hogy szebb a címkéje, mint náluk a kisboltban lévőknek.
A fejében járva azonban egy tipikus értelmiségi gondolatmenet hangulata jön le. A hölgy tehát szép, okos és laza erkölcsű, akár róla is szólhatna a Szex és New York, ha nem az isten háta mögött lakna. De ez a három tulajdonság nem volt neki elég, hogy kitörjön? Persze lehet, hogy nem is a boltban dolgozik, csak meglátogatta a nagymamáját és a kocsija épp szervízben van ezért kivételesen a városban vett két vonaljegyet, amivel elment a nagymamáig, majd néhány órával később a következő busszal a szeretőjéhez. És persze ő is szabin van.
A vicc alkotója legalább annyira szeret okoskodni, mint én, ezért pacsi neki, csak visszatérünk oda, hogy annyi a feltétel, hogy már rég nem lesz vicces, mire a végére érünk, csak egy olyan erőltetett fejtegetés, mint a fenti vicc, vagy mint ez a bejegyzés.
Quod erat demonstrandum.
